fotográfián innen és túl
"Before Photography" a címe a 152 oldalas 25 x 21,5 cm méretű MOMA (Museum of Modern Art, New York) katalógusnak, mely a színes borítón és 9 színes reprón kívül 73 festményt/fotót tartalmaz fekete-fehérben, és további 38 illusztrációt.
1981-ben nyitott a new yorki kiállítás, melyet azután elvittek Los Angelesbe majd Chicagoba is. A kiállítás kurátora és a katalógus szerzője Peter Galassi, aki 1991 óta a MOMA fotográfiai főkurátora.
Előde, a nagyszerű John Szarkowski kérte föl a kiállítás megszervezésére Galassit, aki akkoriban Corot tájképfestészetéből készítette doktori disszertációját. A kiállítás gondolata Szarkowskiban évekkel korábban megfogant Heinrich Schwarz "Before 1839" című előadása nyomán (1839 az az év, amikor a fotográfia találmánya hivatalosan be lett jelentve).
Egy tanulmány az első 3o oldalon, utána reprók következnek, minden oldalon egy, majd bőséges bibliográfia és a 3o oldalas katalógus zárja az albumot a művészek életrajzi adataival és a képeikhez fűzött megjegyzésekkel.
A tanulmány és a kiállítás a hagyományos művészetek, értelemszerűen a festészet, és a fotográfia viszonyával foglalkozik. Charles Baudlaire 1859-ben az első párizsi szalon alkalmavával, ahol fotók és festmények együtt jelentek meg, egyszerűen megtagadta a tájfotók művészeti rangját mondván, hogy egy verset sem lehet kimásolni valahonnan, azt komponálni kell.
Lehet ezt a festészet-fotográfia viszonyt kihívásként értelmezni és meghirdetni a fotóművészet függetlenségi harcát, minként Alfred Stieglitz tette a 2o-dik század elején. De lehet ezt a viszonyt (csakazértsem!) nem figyelembe venni, ahogyan Henri Cartier-Bresson utasította el az akadémikus vitát a fotóművészet rangját illetően.
Szarkowski alaposabban meg szeretné érteni a fotográfia festészettel való kölcsönhatásainak természetét. Minden bizonnyal szükségesnek találja a hagyományos vélemények és álláspontok felülvizsgálatát, így lesz Galassi tanulmányának kiinduló pontja az egyébként nagy tisztelettel emlegetett Heinrich Schwarz féle korábbi analízis bírálata.
Friedrich Wasmann,
View from a window, 1833,
oil on paper
A renaissance után a festészetben egyre népszerűbb fizikai segédeszközökből, elsősorban a camera obscurából levezetni a fotográfia megjelenését bizonyos kockázatokkal jár. Ez a megközelítés oda vezethet, hogy a fotográfia technológiai és nem esztétikai tradíciók eredménye, hogy a fotográfia maga a megtestesült realizmus, mely egyszeriben megváltoztatja a festői látásmódot.
Így fogalmazza ezt meg John Berger, a Galassinál egyébként nem hivatkozott Látásmódok (Ways of seeing) 1972-es BBC tanulmányában: "A kamera felfedezésével az emberek látásmódja megváltozott. A látvány azontúl valami mást jelentett számukra. És erre azonnal reagált a festészet is."
A Galassi tanulmány tézise ezzel szemben az, hogy a fotográfia nem holmi, a tudomány által a vizuális művészetek küszöbére lopott csecsemő, sokkal inkább a nyugati festészeti hagyományok törvényes szülötte.
Friedrich Wasmann, Castle in the Tyrol, 1831, oil on paper
A fotográfia megjelenésének van mind technológiai mind esztétikai előzménye, és az nem más, mint a lineáris perspektíva geometriájának felfedezése a 15-ödik században. Az érvelés pedig természetesen az eddig elhanyagolt szempontra, a fotográfia és a festészet alakulását egyaránt befolyásoló esztétikai változásokra, illetve azok képi bizonyítékaira irányítja a figyelmet.
Amit többnyire a fotó hatásának szokás tekinteni, azt a festői ábrázolás önfejlődésének tulajdonítja a szerző. Ezt a 4-5oo éves történetet illusztrálja a 19-edik század elejéről választott 44 festmény. Összehasonlításuk, egymás mellé helyezésük jól láthatóvá teszi, miként eredményezi a perspektíva szabályainak egyéni alkalmazása a vizuális ábrázolás normáinak alakulását, és egyebek mellett a fotókra jellemző kompozíciók, közelképek, kivágások, fényjátékok megjelenését a festményeken, a festői vázlatokon és tanulmányokon.
Az album második felében bemutatott fekete fehér fotók a fotós kezdeteket idézik. A kiállított anyag azt hivatott bizonyítani, hogy a fotográfiai látásmód egyáltalán nem a fotográfia felfedezésének következménye, hanem a változatos festői ábrázolási lehetőségek gyakorlásának több száz éve tartó folyamatába illeszkedő eredménye.
George N. Barnard,
The battle ground of Resacca, Georgia, No.2, 1864
albumen-silver print from a glass negative
Timothy H. O'Sullivan,
Steam rising from a fissure near Virginia City, 1868,
albumen-silver print from a glass negative
