2011/09/23

éljenek a rondaságok!





nohát ez az a fotográfia, amit nem szeretek.

főleg, mert nincsen meg hozzá a kifinomult technikám, de a türelmem sem. a fotóklubban rendszerint az orvosok és a műszerészek a legjobb "close-up"-osok - jó vicc, könnyű nekik, ők mindezeket tanulják

hajlamos vagyok elsomfordálni az én szegényes utcai felvételeimmel, villanydrótos oszlopos tájképeimmel, mikor azok a szebbnél szebb és hibátlanul gyönyörűséges virág-, lepke-, bogár-fotók előkerülnek a portfóliókból. hogy egyformák, hogy unalmasak, hogy mindössze másodpercekre gerjesztenek, akár a magazinok címlapjain a dúskeblű hölgyek, jól tudom, kétségbeesett vagdalkozása csak annak a bénító önmarcangolásnak, hogy belőlem a kutya életben nem lesz jó fotós

csakazértis! le a rovarokkal bogarakkal, le a bimbókkal rügyekkel, le a kutyusokkal cicusokkal. éljenek a rondaságok, éljenek a csúnya fotók!

2011/09/02

FOTÓSOROK

fotográfián innen és túl

"Before Photography" a címe a 152 oldalas 25 x 21,5 cm méretű MOMA (Museum of Modern Art, New York) katalógusnak, mely a színes borítón és 9 színes reprón kívül 73 festményt/fotót tartalmaz fekete-fehérben, és további 38 illusztrációt.

1981-ben nyitott a new yorki kiállítás, melyet azután elvittek Los Angelesbe majd Chicagoba is. A kiállítás kurátora és a katalógus szerzője Peter Galassi, aki 1991 óta a MOMA fotográfiai főkurátora.

Előde, a nagyszerű John Szarkowski kérte föl a kiállítás megszervezésére Galassit, aki akkoriban Corot tájképfestészetéből készítette doktori disszertációját. A kiállítás gondolata Szarkowskiban évekkel korábban megfogant Heinrich Schwarz "Before 1839" című előadása nyomán (1839 az az év, amikor a fotográfia találmánya hivatalosan be lett jelentve).

Egy tanulmány az első 3o oldalon, utána reprók következnek, minden oldalon egy, majd bőséges bibliográfia és a 3o oldalas katalógus zárja az albumot a művészek életrajzi adataival és a képeikhez fűzött megjegyzésekkel.

Before Photography - Paperback – MoMA Design Store

A tanulmány és a kiállítás a hagyományos művészetek, értelemszerűen a festészet, és a fotográfia viszonyával foglalkozik. Charles Baudlaire 1859-ben az első párizsi szalon alkalmavával, ahol fotók és festmények együtt jelentek meg, egyszerűen megtagadta a tájfotók művészeti rangját mondván, hogy egy verset sem lehet kimásolni valahonnan, azt komponálni kell.

Lehet ezt a festészet-fotográfia viszonyt kihívásként értelmezni és meghirdetni a fotóművészet függetlenségi harcát, minként Alfred Stieglitz tette a 2o-dik század elején. De lehet ezt a viszonyt (csakazértsem!) nem figyelembe venni, ahogyan Henri Cartier-Bresson utasította el az akadémikus vitát a fotóművészet rangját illetően.

Szarkowski alaposabban meg szeretné érteni a fotográfia festészettel való kölcsönhatásainak természetét. Minden bizonnyal szükségesnek találja a hagyományos vélemények és álláspontok felülvizsgálatát, így lesz Galassi tanulmányának kiinduló pontja az egyébként nagy tisztelettel emlegetett Heinrich Schwarz féle korábbi analízis bírálata.
Friedrich Wasmann,
View from a window, 1833,
oil on paper

View from a Window by Friedrich Wasmann Oil Painting Reproduction For ...
A renaissance után a festészetben egyre népszerűbb fizikai segédeszközökből, elsősorban a camera obscurából levezetni a fotográfia megjelenését bizonyos kockázatokkal jár. Ez a megközelítés oda vezethet, hogy a fotográfia technológiai és nem esztétikai tradíciók eredménye, hogy a fotográfia maga a megtestesült realizmus, mely egyszeriben megváltoztatja a festői látásmódot.


Így fogalmazza ezt meg John Berger, a Galassinál egyébként nem hivatkozott Látásmódok (Ways of seeing) 1972-es BBC tanulmányában: "A kamera felfedezésével az emberek látásmódja megváltozott. A látvány azontúl valami mást jelentett számukra. És erre azonnal reagált a festészet is."

A Galassi tanulmány tézise ezzel szemben az, hogy a fotográfia nem holmi, a tudomány által a vizuális művészetek küszöbére lopott csecsemő, sokkal inkább a nyugati festészeti hagyományok törvényes szülötte. 


Friedrich Wasmann, Castle in the Tyrol, 1831, oil on paper


A fotográfia megjelenésének van mind technológiai mind esztétikai előzménye, és az nem más, mint a lineáris perspektíva geometriájának felfedezése a 15-ödik században. Az érvelés pedig természetesen az eddig elhanyagolt szempontra, a fotográfia és a festészet alakulását egyaránt befolyásoló esztétikai változásokra, illetve azok képi bizonyítékaira irányítja a figyelmet.

Amit többnyire a fotó hatásának szokás tekinteni, azt a festői ábrázolás önfejlődésének tulajdonítja a szerző. Ezt a 4-5oo éves történetet illusztrálja a 19-edik század elejéről választott 44 festmény. Összehasonlításuk, egymás mellé helyezésük jól láthatóvá teszi, miként eredményezi a perspektíva szabályainak egyéni alkalmazása a vizuális ábrázolás normáinak alakulását, és egyebek mellett a fotókra jellemző kompozíciók, közelképek, kivágások, fényjátékok megjelenését a festményeken, a festői vázlatokon és tanulmányokon.

Az album második felében bemutatott fekete fehér fotók a fotós kezdeteket idézik. A kiállított anyag azt hivatott bizonyítani, hogy a fotográfiai látásmód egyáltalán nem a fotográfia felfedezésének következménye, hanem a változatos festői ábrázolási lehetőségek gyakorlásának több száz éve tartó folyamatába illeszkedő eredménye.


George N. Barnard,
The battle ground of Resacca, Georgia, No.2, 1864 

albumen-silver print from a glass negative




Timothy H. O'Sullivan,
Steam rising from a fissure near Virginia City, 1868, 
albumen-silver print from a glass negative



2011/08/05

megtalált falu



Kutasó falu Bokor felől

2011/04/14

egy igencsak aktuális Petőfi Sándor vers

A szájhősök

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, a hol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?

Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s olly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Olly sokáig táplált titeket.

Áldozat s tett, ez a két tükör, melly
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavaszszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.

S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.

Én ugyan nem állok a sereghez,
Melly kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arczaikra a bitó jelét.

2011/01/10

média mix

hot sfumato
/L.E. fotója alá/

vezetékek sínek
lefátyolozott vonatok

lábukról
levett költők

lüktet a város
a bejárati jelzők
mögött


béla a hóember
/V.ZS. fotója alá/

hófehér gyönyörűn
udvari kulissza
alatta hógyerek
hóálmát alussza

munkalap
/H.L. fotógrafikája alá/

a jeleket nekem
hiába mutogassák
üres
keith jarret
borító
jut eszembe
meg majdnem
kassák


demerung
/O.I. fotója alá/

dumeráng
lőtte
sebek
naplemenés

berungás
és
pihenés

a kiérdemelt
unbound and bound
/T.P. fotói alá/

1.
répa szín
telefon zsinór
vezetékes
oldás és kötés

2.
majd ha lepotyogunk
ha vissza mind
a föld mélyibe

3.
embernyomos
remek
romok
b.ú.é.k.
/képes levlapról/

nekem a hej mambó
éjjeli nappali piért
hímnus és falrahányt korsó
meg ne kérdezd miért

praeterita
/L.E. barátja emlékéhez/

akkor a bánat némasága
körbe-körbejárás a semmiben
most a búcsú gyönyörű szavai
gazdagság a semmiből


tűzfalak
/festő barátaimhoz/

pesti titkok
pesti romok
pesti szemetek
ti pesti festők
ti pesti festők
de egyformán
jár a ti szemetek