chromatic south

éljenek a rondaságok!

nohát ez az a fotográfia, amit nem szeretek.

főleg, mert nincsen meg hozzá a kifinomult technikám, de a türelmem sem. a fotóklubban rendszerint az orvosok és a műszerészek a legjobb "close-up"-osok - jó vicc, könnyű nekik, ők mindezeket tanulják

hajlamos vagyok elsomfordálni az én szegényes utcai felvételeimmel, villanydrótos oszlopos tájképeimmel, mikor azok a szebbnél szebb és hibátlanul gyönyörűséges virág-, lepke-, bogár-fotók előkerülnek a portfóliókból. hogy egyformák, hogy unalmasak, hogy mindössze másodpercekre gerjesztenek, akár a magazinok címlapjain a dúskeblű hölgyek, jól tudom, kétségbeesett vagdalkozása csak annak a bénító önmarcangolásnak, hogy belőlem a kutya életben nem lesz jó fotós

csakazértis! le a rovarokkal bogarakkal, le a bimbókkal rügyekkel, le a kutyusokkal cicusokkal. éljenek a rondaságok, éljenek a csúnya fotók!

megtalált falu

Kutasó falu Bokor felől

egy igencsak aktuális Petőfi Sándor vers

A szájhősök

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, a hol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?

Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s olly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Olly sokáig táplált titeket.

Áldozat s tett, ez a két tükör, melly
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavaszszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.

S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.

Én ugyan nem állok a sereghez,
Melly kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arczaikra a bitó jelét.

sudden southern snow

média mix

hot sfumato

/L.E. fotója alá/

vezetékek sínek

lefátyolozott vonatok

lábukról

levett költők

lüktet a város

a bejárati jelzők

mögött

béla a hóember

/V.ZS. fotója alá/

hófehér gyönyörűn

udvari kulissza

alatta hógyerek

hóálmát alussza

munkalap

/H.L. fotógrafikája alá/

a jeleket nekem

hiába mutogassák

üres

keith jarret

borító

jut eszembe

meg majdnem

kassák

demerung

/O.I. fotója alá/

dumeráng

lőtte

sebek

naplemenés

berungás

és

pihenés

a kiérdemelt

unbound and bound

/T.P. fotói alá/

1.

répa szín

telefon zsinór

vezetékes

oldás és kötés

2.

majd ha lepotyogunk

ha vissza mind

a föld mélyibe

3.

embernyomos

remek

romok

b.ú.é.k.

/képes levlapról/

nekem a hej mambó

éjjeli nappali piért

hímnus és falrahányt korsó

meg ne kérdezd miért

praeterita

/L.E. barátja emlékéhez/

akkor a bánat némasága

körbe-körbejárás a semmiben

most a búcsú gyönyörű szavai

gazdagság a semmiből

tűzfalak

/festő barátaimhoz/

pesti titkok

pesti romok

pesti szemetek

ti pesti festők

ti pesti festők

de egyformán

jár a ti szemetek